- Igen. - volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte beleszórni
azokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres
helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal, és azt kezdte beletölteni az
üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
- És most, - mondta a professzor - vegyétek észre, hogy ez a ti életetek. A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes
maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a barátaid, a munkád, a kollégáid. A homok az összes többi: az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem maradhely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak a boldogságod érdekében.
Játssz tehát a gyerekeiddel, szakíts időt orvosi vizsgálatokra, vidd el a
párodat táncolni. Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni mindig lesz időd.
Ezért először a kövekre figyelj, azokra a dolgokra, amik igazán számítanak.A többi csak homok.
Az egyik diák megkérdezte:
- És most már valóban tele van-e az üveg?
Mire a prof azt válaszolta, hogy igen, tele van.
Erre a diák elővett egy dobozos sört, kinyitotta, s
beletöltötte az üvegbe.
A sört a homok elnyelte, és térfogatváltozás nem következett
be. Azt mondta erre a diák:
- Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a
fenti példából jól látszik:
EGY SÖR AZÉRT MINDIG BELEFÉR!!!
